H�rom alap j�rm�d l�tezik: a l�p�s, az �get�s �s a v�gta.Ut�bbit munkav�gtat�sra (h�rom�tem�) �s versenyv�gt�ra (n�gy�tem�) osztjuk fel.A j�rm�dok fajt�nk�nt v�ltoznak.Az �get� lovak magukt�l aligha v�gt�znak.M�s l�fajt�k - p�ld�ul az arab - el�nyben r�szes�tik az �get�st a lass� v�gt�val szemben.A teliv�reket viszont versenyv�gt�ra teny�sztik �s edzik,m�g az ugr� lovak a r�vid munkav�gt�t r�szes�tik el�nyben.A j�l k�pzett, er�teljes j�r�s� lovak v�ltogatni tudj�k a j�rm�dokat.A l�p�s �sszeszedett, k�zepes vagy er�s l�p�sben lovagolhat�.Ugyanez �rv�nyes az �get�sre, ahol is a k�z�ps� (azaz a munka-) �get�s az az alap, amelyre az �sszeszed�s �s az er�s�t�s fel�p�l.A v�gta eset�ben is l�tezik �sszeszedett, munka-, k�zepes �s er�s v�gta.Csak a versenyv�gt�nak nincsenek vari�ci�i.

A l�p�s

A l�p�s n�gy�tem� j�rm�d, egyenletes l�bsorrenddel �s lebeg�si f�zis n�lk�l.Ha a l�p�s a h�tuls� bal l�bbal kezd�dik, a k�vetkez� a l�bsorrend: h�tuls� bal l�b, el�ls� bal l�b, h�tuls� jobb l�b, el�ls� jobb l�b, h�tuls� bal l�b stb. A l� eg�sznap k�pes nyugodtan j�rni l�p�sben an�lk�l, hogy sok energi�t haszn�lna el.Nyereg alatt a l�p�s k�nyelmes, de hat�rozott �s akt�v legyen.

Az �get�s

Az �get�s �tl�s k�t�tem� j�rm�d, azaz mindig a h�tuls� bal l�b �s az el�ls� jobb l�b l�p egy�tt; ezt lebeg�si f�zis k�veti, majd �jra egyidej�leg j�n mozg�sba a h�tuls� jobb l�b �s az el�ls� bal l�b.A lovas sz�m�ra az �get�s a legk�nyelmetlenebb j�r�sm�d, mert a l� az egyik �tl�b�l a m�sikba esik �t.Hossz� t�von az �get�s k�nny�, de a kezeket rendszeresen v�ltani kell.

A munkav�gta

 A munkav�gta h�rom�tem� j�rm�d: a h�tuls� bal l�b, a h�tuls� jobb l�b �s az el�ls� bal l�b egy�tt mozog, majd az el�ls� jobb l�b; ezt lebeg�si f�zis k�veti.A k�rforg�sban mindenkor a k�ls� el�ls� �s h�tuls� l�b j�tssza a vezet� szerepet.J�l kiegyens�lyozott l� meg tudja a vezet� l�b�t v�gta k�zben-ezt a mozdulatot nevezz�k r�pt�ben  v�lt�snak.Kev�sb� j�l kik�pzett l�nak ezen a helyen �get� l�p�st kell beiktatnia.

A versenyv�gta

A versenyv�gta n�gy�tem� j�rm�d.Igen gyors v�gta, n�gy k�l�nb�z� l�bsorrenddel, amelyek v�ltakoz�sa �ltal j�n l�tre a folyamatos mozg�s.Ha az el�ls� jobb l�b van el�sz�r fent, a k�vetkez� l�bsorrend alakul ki: h�tuls� bal l�b, h�tuls� jobb l�b, el�ls� bal l�b, el�ls� jobb l�b, ut�na lebeg�si f�zis.A munkav�gt�hoz hasonl�an itt is l�tezik jobbv�gta �s balv�gta, amelyet az�rt v�laszt a l�, hogy kiegyens�lyozza mag�t.