/Testrészek/

Mindegyik testrész egészen sajátos szerepet tölt be.Éppoly hasznos, mint amilyen fontos, hogy a testrészeket pontosan le tudjuk írni és meg tudjuk nevezni például akkor, amikor állatorvost kell hívnunk és előzetes beszámolót adnunk neki.A ló bal oldalát nevezzük a belső, jobb oldalát a külső oldalának.Mindegyik végtag a törzshöz rögzül, vagyis a csontvázhoz, amely csontokból és porcokból áll, és az úgynevezett keretet képezi.A végtagok alsó része és a paták a leginkább megterhelt testrészek-ezek hordozzák a masszív törzset.Különösen fontos szerepet játszik ez például az ugrásnál, mert hiszen ekkor még a lovas súlya is hozzáadódik a lóéhoz.Az elülső lábak a lábtővel és a csüdízülettel enyhén hátrafelé irányulnak a ló teste alatt.A ló teljesítőképessége-és ezzel együtt a hasznossága is-az állat helyes testalkatától függ.A puha teststruktúrájú állatok betegségekre érzékenyebbek, és emiatt kisebb a teljesítőképességük.

/Csontozat/

A ló csontváza mintegy 205 csontból áll.Ezek képezik az izmok és inak keretét, amelyekkel együtt a belső szervek védelmére szolgálnak.Míg a hát és a törzs csontjai viszonylag merevek, a végtagok- izületeiknek köszönhetően-rendkívül mozgékonyak.Az ízületek létesítenek kapcsolatot két csont között.Ízületi tokból, ízületi porcból és ízületi nedvből épülnek fel.Ezek a struktúrák lehetővé teszik a végtagok akadálytalan mozgását.Ráadásul a csontok az ízületek táján szalagok tartják össze, ami egyrészt stabilitást, másrészt mozgékonyságot kölcsönöz nekik.

/Izomzat/

Az izmok a test motorjai.Csupán összehúzódási képességük (izomkontrakció) következtében lehetséges egyáltalán a test mozgása.Megkülönböztetünk vázizomzatot,szívizomzatot és sima izmokat, amelyek a belső szervekben (például a bélben) találhatók.Míg a vázizmok akaratlagosan mozgathatók, a szív izomzatát és a sima izmokat a vegetatív idegrendszer irányítja.A vázizmok a csontváz valamely csontjához tapadnak, és közvetlenül vagy inak segítségével viszik át a mozgást egy másik csontra.Az izom akaratlagos megrövidítése révén hajlik meg vagy egyenesedik ki-az izom helyzetétől függően- a két csontot összekötő ízület.Ennek az izommozgásnak az irányítója az idegrendszer, amely átviszi a megfelelő impulzusokat az egyes izmokra.

/Inak/

Az inak kötegekbe összefogott rostokból állnak.Ujjvastagságúak is lehetnek, mint például a végtagok felületi és mély hajlító inai.Ezeknek az inaknak az a feladatuk, hogy az izmok összehúzódását átvigyék a végtagok alsó részeire.Galoppverseny alkalmával vagy ugráskor ezek az inak többtonnás megterhelésnek vannak kitéve.Az inak szakadása vagy gyulladása nagyon rosszul gyógyul.

/Szalagok/

Az inakhoz hasonlóan a szalagok is rostkötegekből állnak.A szalagok a csontok közötti összeköttetésre szolgálnak.A szalagok zöme az ízületek táján helyezkedik el, és azt a szerepet töltik be, hogy azok mozgékonyságát elősegítsék, illetve korlátozzák.A szalagok sérülése hosszan tart, és csak nagyon rosszul gyógyul.

/Végtagok/

A végtagok fő mozgási iránya párhuzamos a testtengellyel; oldalirányú mozgásuk csupán igen korlátozott mértékben lehetséges.A végtagok azonban nemcsak a test hordozói és mozgásának lehetővé tevői: ezen túlmenően az a rendkívül fontos feladat is reájuk hárul, hogy felfogják a lökést és a rázkódást.Ez elsősorban a csüdök segítségével történik, amelyek képesek rugózva felfogni a rázkódást és a túlnyújtást.A csontok és inak sajátos felépítése teszi képessé a lovat hátulsó végtagjainak oly nagyfokú rögzítésre, hogy például külön erőkifejtés nélkül képes állva aludni.

/A ló érzékszervei/

A lónak igen kifinomultak az érzékszervei.Ízérzékelése ugyan hasonló a többi állatéhoz, de látása és hallása egészen egyedülálló.

/Szem és látás/

Minthogy a ló két szeme egymástól távol áll, majdnem körkörös a látása.Ez a szabad természetben élő, olykor menekülni kényszerülő állat számára felbeszülhetetlen értékű előny.A lovakhoz mindig látóterükön belül közeledjünk, mert különben megijednek.A ló szemének széles kifejezési skálája van, a csodálkozástól a gyanakváson, félelmen és agresszión keresztül a bátorságig.Le lehet róla olvasni azt is, hogy az állat egészséges-e: a beteg ló szeme félig csukott, és tekintete zavaros.

/Fül és hallás/

A lónak kitűnő a hallása, sokkal jobb az emberénél.Fülei mindig mozgásban vannak, és minden hangot érzékelnek.A ló füléről azt is felismerhetjük, hogy érdeklődik, örül, unatkozik, ingerült, fél vagy agresszív-e.Finom hallásuknak köszönhetően a lovak gyorsan megtanulják az emberi hangot a dicsérettel vagy megrovással, a figyelmeztetéssel vagy paranccsal kapcsolatba hozni, ami megkönnyíti a kiképzésüket.

/Szaglás/

A lovaknak kifejezetten jó a szaglásuk.Tág orrlikaik számos szagot tudnak egyidejűleg érzékelni.Így például az állatok az ember szagától felismerik, hogy fél-e.A ló fújtatással, horkantással, hátrálással juttatja kifejezésre a kellemetlen szag iránti ellenszenvét.Sok ló nem eszi meg azt a takarmányt, amely véleménye szerint sajátos szagot áraszt.

/Ízlelés/

A ló inkább nem eszik, mintsem hogy rossz füvet vegyen magához.Előfordulhat, hogy egy legelőt, amelyen látszatra zöld és egészséges fű nő, elutasítanak az állatok.Normál körülmények közt a lovak nem fogyasztják el a durva, szennyezett vagy csekély értékű füvet.E tekintetben azonban a telivérek érzékenyebbek, mint a pónik.

/Tapintás/

A ló szenzibilis állat, amely nagyon érzékenyen reagál a fájdalomra.Simogatásra és becézésre viszont éppily fogékony.Élénkítésre vagy korrigálásra a futószáron vezetéshez edzési segédeszközként vagy a ló indítására és leállítására lovaglópálcát használnak, amelyre különösen a finom szőrű állatok érzékenyen reagálnak.Egyébként az idegen tárgyakkal a lovak gyakran a szájuk segítségével ismerkednek.